Get Adobe Flash player

Távérzékelési technológiák és térinformatika online, a szolgáltatók és felhasználók online folyóirata

Megjelenik évente két alkalommal

 

ISSN 2062-8617

 

Főszerkesztő:

Bakó Gábor

Szerkesztők:

Bartha Csaba

Gruber Anita

Kardeván Péter

Lelleiné Kovács Eszter

Licskó Béla

Nagy János

Szerdahelyi Tibor

Zentai László

 

Szerkesztőség:

1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A
Postacím: 2314 Halásztelek II. Rákóczi Ferenc út 42.

Telefon:
06 70 615 7223

e-mail:

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.

Hirdetésszervezés:

Gruber Anita
+36-30-342-45-69

További munkatársak:

Mészáros János

Molnár Zsolt

Design:
Göttinger Erika
T-Futaki Csenge

 

Az adat keletkezésétől a felhasználásig

Szerkesztői köszöntő

A távérzékelés, bár fiatal tudományterület, rendkívül fejlett eszközparkkal, és népes fejlesztőtáborral rendelkezik. A digitális utófeldolgozás korszakában, a kilencvenes évekre új stádiumba érkezett. Már nem elégedhetünk meg a minőségi és mennyiségi információk töménytelen áradatának begyűjtésével, felszínekhez, pontos geometriai egységekhez kell kapcsolnunk azokat. Ezt a lehetőséget a fotogrammetria adja meg számunkra, és a térinformatika fogja adatbázisokba rendszerezni a hasznos, válogatott, archiválandó információkat. Így ez a három fogalom mára elválaszthatatlanná vált egymástól.

A távérzékelés elektromágneses hullámokkal, esetlenként hanghullámokkal operál, a fotogrammetria és a térinformatika eszköztárát alkalmazza a legkülönfélébb műszerekkel, különböző spektrális és geometriai felbontással, különböző platformokról nyert információk rendezéséhez.

Előnyei a nagykiterjedésű területek gyors és viszonylag objektív, kiterjesztett felvételezésében, a vizsgált rendszer zavartalanságát és az érzékelő rendszer sértetlenségét szavatoló távolságban, valamint az idősoros felvételezés lehetőségében rejlenek. Az ide sorolható módszerek néhány esetben nemcsak olcsóbbak, de lényegesen hatékonyabbak is a helyszíni beavatkozást igénylő méréseknél.

Érdemes foglalkoznunk vele, és új közelítéssel kezelni az így szerzett információkat. Folyóiratunkban, és állandó lexikális részeiben összekapcsoljuk a vonatkozó ágazatokat, hogy a környezetvédelmi, közigazgatási és területi távérzékelési programoknál a tervezéstől a végtermékig segítséget nyújthassunk az érdeklődők számára.

 

Bakó Gábor  -  2011. április 19.

 

Új folyóiratunk fő célja a Föld felszínének megfigyelésében alkalmazott passzív és aktív távérzékelési alkalmazások fejlesztésének elősegítése.· A legmodernebb passzív technológiákban a spektrális információk gyűjtése és kiértékelése került előtérbe, mivel a hagyományos és klasszikus légi fotózás térképezési és felderítési célokat szolgáló módszerén kívül egyre inkább a felszíni folyamatokban résztvevő felszínborítási objektumok sokoldalú, kvantitatív jellemzésének igénye merült fel a környezetvédelmi, természetvédelmi, ökológiai, mezőgazdasági feladatok során.· Ez a tendencia érvényesül az optikai sávon kívül a termális sávokban alkalmazott technológiákra is, sőt, a passzív mikrohullámú módszereknél is, amelyek meteorológiai alkalmazásai is jelentősek. A hazai technológiai adottságok ma lehetővé teszik, hogy hazánk is bekapcsolódjon e módszerek – az un. optikai multi- és hiperspektrális módszerek - alkalmazásainak fejlesztésébe az említett és más szakterületeken is.

A modern távérzékelést ma joggal egy új, interdiszciplináris tudományágnak tekintik, amelynek technikai és alkalmazási oldalai között azonban - az egyetemi képzések jelenlegi rendszerében - hatalmas szakadék tátong: a technikai oldal fejlesztő-mérnökei nem képesek a lehetséges alkalmazások teljes körét feltárni, az alkalmazott tudományok képviselői pedig nem ismerik a távérzékelés új technológiáiban rejlő lehetőségeket. Ez az egyik oka annak, hogy a legperspektivikusabbnak látszó alkalmazási területen, a szárazföldi természeti erőforrás gazdálkodásban, és a mezőgazdaságban a vártnál csak sokkal lassabban bővül a távérzékelés operatív alkalmazási köre. A fő problémát világszerte az említett két tudásbázishoz egyaránt kapcsolódó humánerőforrások szűkössége jelenti, ami az információ áramlás folyamatában az interaktív adatfeldolgozások és kép értelmezések szűk keresztmetszetét okozza.

Most induló folyóiratunkban igyekszünk a fenti szűkös keresztmetszeteket szélesíteni. Egyrészt a technológia mérési folyamatával kapcsolatos alapfogalmak, a magyar és angol műszaki terminológia, a fizikai és matematikai modellek és feldolgozási eljárások ismertetésével az ipari alkalmazói oldal innovációs kapacitását szeretnénk növelni, másrészt az alkalmazott tudományok kutatóit az adott technológiai eszközök új alkalmazásainak ismertetésére, ·új esettanulmányok publikálására buzdítjuk.

Reméljük, hogy a folyóirat a technológiai szolgáltatóknak és alkalmazóknak a kívánt célokat jól szolgáló közös fóruma lesz.

 

Dr. Kardeván Péter  -  2011 április 25.