RS&GIS

RS&GIS  -  2012 / 1.  Síkhegyi Ferenc

Ismereteink a Földről, s ezen belül hazánkról, egy folyamatosan gyarapodó, a tudomány újabb kutatási eredményeit magába foglaló adathalmazt képeznek. A földtan tudománya bő két évszázadra tekinthet vissza, állandóan tovább gyarapítva és kiindulásnak véve a már meglévő ismeretanyagát.

Természetes, hogy egy országra vonatkozó földtani adatok túlnyomó része az országon belül képződik, és az országon belül van a legnagyobb igény, hogy ezek az anyagok minél szabadabban és hozzáférhetően legyenek eltárolva.

Hazánkban, ahol a 19. század beköszöntével felgyorsult a gazdasági fejlődés, hamarosan kialakultak azok a szervezeti keretek, ahol az adatokat a leghozzáférhetőbben megőrizték, szolgáltatták, és a földtani adatokat megkövetelő döntéseket szakmailag megalapozták.

A nyersanyagok bányászati igényei, az energiahordozók, építőanyagok kutatása egyre inkább tudományos alapokon nyugodott, és ehhez létrehozták a megfelelő földtani intézetet. A kiegyezés előtt a bécsi székhelyű birodalmi földtani intézet látta el ezt a feladatot, a kiegyezés után pedig megalakult a Magyar Királyi Földtani Intézet, aminek működési területe kiterjedt az ország teljes egészére (VITÁLIS Gy. 1992).

Az elmúlt több mint 140 éve során mit sem változott alapvető funkciója: az ország földtani térképezése ( BREZSNYÁNSZKY K. & SÍKHEGYI F. (2007), a képződött anyagok tudományos színvonalú feldolgozása, értelmezése és közreadása. Emellett a saját és más ipari és kutatóhelyek hozzáférhető jelentései, fúrásleírásai, szakvélemények együttese képezi a legteljesebb hazai földtani adattömeget.

A földtani kutatás eredményeinek legadekvátabb közreadási formája a sokféle tematikájú földtani térkép. A legfontosabb hazai térképezési központ mindig a Földtani Intézet volt, és napjainkban is legnagyobb gyűjtője és szolgáltatója. Térképkészítési gyakorlata a hagyományosnak tekinthető, „tisztán” földtani térképeken, mint kiinduló forrásokon túl, az alkalmazott földtan tárgykörébe tartozó térképek összességét felöleli.

Tudni kell, hogy a legtöbb földtani térkép kéziratos formában található meg (NOSZKY J. & BREZSNYÁNSZKY K. 1969), és ezek az intézet könyvtárához tartozó Térképtárban érhetők el. A nyomtatott térképváltozatok – akár egy jéghegy csúcsa –, pusztán ismeretességük és elterjedt voltuk miatt emelkednek ki a tengernyi megszerkesztett térkép közül. Kiadásukban a költségek mindig fontos szerepet játszottak, de a törekvés az intézet életében állandóan megvolt, hogy a kor földtani ismeretségét összefogó térképek a hegyvidékeken akár 1:10 000-es méretarányban hozzáférhetők legyenek, míg az ismereteket összegző régiótérképeket és a teljes országot lefedő, áttekintő térképeket szinte minden tájegység térképezésének lezárása után nyomtatásban közreadták. Ahhoz, hogy az elmúlt száznegyven évnek a mottóban kifejezett hasznossága mindinkább megvalósuljon, PENTELÉNYI & SÍKHEGYI (2012) összefoglalta a földtani intézetben lezajlott térképezési programokhoz felhasznált topográfiai alapokat. Nyilvánvaló célja ennek az volt, hogy a korszerű térinformatikai adatbázisokba a jelenkorban hasznosnak ítélt információk külön vizsgálatok és nehezen fellelhető háttér-információk nélkül beszerkeszthetők lehessenek.

A térképeket általában szöveges magyarázó teszi teljessé. A hozzáférhető, nyomtatott térképek és magyarázók intézetünk könyvtárában tanulmányozhatók, és megvásárolhatók. Ugyanitt elérhetők az elmúlt 140 év szöveges kiadványai is, bár ezek túlnyomó része már csupán a könyvtári szolgáltatással érhető el.

Különleges értéket képvisel a Stefánia úti székházban elhelyezett Országos Földtani Múzeum. Ebben hazánk és a Kárpát medence területén begyűjtött ásvány- és kőzetminták, ősmaradvány leletek százezres számot meghaladó példányszámban kaptak elhelyezést. Ugyancsak a gyűjtemény részét képezi a vidéki mintaraktárakban tárolt, az országban lemélyített mélyfúrások maganyaga. Ennek a tudományos feldolgozások és értékelések szempontjából felbecsülhetetlen az értéke, mert a Föld mélyéből újabb kőzetmintákat beszerezni rendkívül költséges. Egy mélyfúrás, amiből teljes magot terveznek kinyerni, százezer forintokba kerül folyóméterenként, és a mélység növekedésével a folyóméter árak tovább emelkednek.

Különleges a földtan tudományának kutatása szempontjából az a történeti gyűjtemény, ami a geológusok hagyatékát, köztük kéziratokat, fényképeket, nemritkán etnográfiai gyűjtések anyagát őrzi.

Az elmúlt évtizedben komoly erőfeszítéseket tett az intézet, hogy a legújabb térképeit és a hozzájuk kapcsolt adatbázisokat térinformatikai rendszerekben készítse el (TURCZI 2004), valamint a legfontosabb, kéziratos és nyomtatott térképeiről digitális változatot készítsen.

Számos térkép webes szolgáltatással is elérhető a saját geo-portal-on, és ezt folyamatosan bővítik az újabb térképekkel.

Az elmúlt két évtized szakadatlan szervezeti változásai jelentősen átalakították a földtani adatszolgáltatás rendszerét. A nagyértékű, az intézeti jelentéseken és kéziratos térképeken kívül jelentős mennyiségű, bányavállalatoktól és más szervektől származó anyagokat előbb a Magyar Geológiai Szolgálat kezelésébe, majd a bányászati szakhatósági feladatokat is ellátó Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (MBFH) rendelték. Azóta a MÁFI adattára fizikailag is új helyre, a hivatal központjába került.

Elképzelhető, hogy az állam földtani feladatait ellátó intézményrendszer átszervezése nem zárult le. Ugyanakkor az minden bizonnyal garantálható, hogy a földtani és geofizikai térképek, kutatási jelentések a megváltozott szervezetekben is nyílt formában, mindenki számára –a jogszabályokban előírt megkötések figyelembe vételével -, elérhetők maradnak.

Magyarország Földtani Atlasza: http://loczy.mfgi.hu/flexviewer/atlasz200

Hivatkozott irodalom

BREZSNYÁNSZKY K. & SÍKHEGYI F. 2007: Das Ungarische Geologische Institut, eine herausragende Werkstatt der Thematischen Kartographie – Nova Acta Leopoldina NF 94, pp. 49-69.

NOSZKY J. & BREZSNYÁNSZKY K. 1969: A Földtani Intézetben készült térképek 1869-1969– Kézirat, MFGI Könyvtára, 100 000O; 223p.

PENTELÉNYI A. & SÍKHEGYI F. 2012:  Hazai földtani térképeink topográfiai alapjai – A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2010, pp. 81-95, Budapest 2012

TURCZI G. 2004: Földtani térmodell építése – adatbázisok az intra- és interneten. –  A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése a 2004.. Évről, pp. 125-130, Budapest, 2005.

VITÁLIS Gy. 1992: A Magyar Állami Földtani Intézet kiadásában és kiadványaiban megjelent archív földtani térképek 1869-1919. [Geological Maps Issed by the Hungarian Geological Institute between 1896 and 1919]; A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1990. Évről, pp. 652-672, Budapest 1992

Síkhegyi Ferenc PhD

geológus, kartográfus