RS&GIS

RS&GIS  -  2013 / 1.  Németh Róbert ¹

¹ Cholnoky NKft, Budapest, Szolnok,  nemeth@cholnokykht.huEz az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.

 

 

Abstract: Implementation of INSPIRE is a new perspective in the development of GIS. The geographical information systems gained broad application in all the landscape ecology, the Earth- and environmental sciences. The technical development of GIS is very fast and the user sciences are not able to follow this process sufficiently, thus they are even not able to use all the advantages offered by GIS. Among several problems still to be solved  the paper deals with the problems of the lack of  the unified cartographic-topographic basement, with  the problems of proper choice of corresponding indices of the elements of the geosystems, with their correct georeferencing on raster and vector elements. The Ipoly GIS is a unified, interconnected catalogue-map sheet which strictly follows the hierarchy of the methodical levels of the geosystem structure.

 

Key words: INSPIRE, GEO, GEOSS, GMES, GIS, SEIS, Thesaurus, unified environmental system, cartographic basement, georeferencing, indicators, interpretation. 

 

 

 

Bevezetés

A hatodik környezetvédelmi cselekvési program (1600/2002/EK, 2002. július 22. európai parlamenti és tanácsi határozat) megköveteli az integrált közösségi környezetpolitikát helyi és regionális szinten. A megvalósításhoz megfelelő minőségű, rendszerezett adatbázisok szükségesek. Az Európai Parlament és Tanács e célból alkotta meg a 2007/2/EK számú irányelvét, az INSPIRE (Infrastructure for Spatial Information in Europe) direktívát, amely 2007. március 14-én került elfogadásra. Az egységes környezeti rendszerben végbemenő folyamatokat számos fizikai, kémiai és biológiai interaktivitás kapcsolja össze, melyeknek egyetlen tényleges közös jellemzője, hogy közös térben mennek végbe. Napjainkra e kapcsolatoknak a feltárására szofisztikált területi információs rendszerek, ismert rövidítésben GIS (Geographical Information Systems) lettek kifejlesztve, amelyek biztosítják a térképi információk és a kapcsolódó adatok strukturálását a valós térben, a földrajzi tájban végbemenő folyamatok, transzdiszciplináris kapcsolatainak felismerését, vizsgálatát, modellezését.

 

 

1. Az INSPIRE feladata

 

Kötelezni a tagállamokat, a környezetpolitikához szükséges adatok (metadatok, téradatok) szolgáltatására és megosztására, úgy hogy a tagállamok által kialakított térinformációs infrastruktúrák összeegyeztethetők, valamint közösségi és határokon átnyúló viszonylatban is használhatók legyenek.

A direktíva nem kötelez egyetlen országot sem új adatok gyűjtésére, mert alapvetően meglévő adatbázisokra épül.  Meta-adatbázisok soknyelvű kereshetőségének lehetőségei az INSPIRE direktíva alapján az egyes országok minisztériumai által felügyelt szakterületi adatbázisokra terjed ki. A folyamat koordinálását az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (Joint Research Centre - JRC) látja el.

 

 

2. Az aktuális fejlesztési lépések

 

A Joint Research Center 2013. február 4-én hozta nyilvánosságra a szakági technikai mellékleteket (Draft Technical Guidelines Annex II & III), mely 24 különböző szakterület adatainak internetes szolgáltatásaival kapcsolatos technikai útmutatót.

 

Technikai mellékletek (Draft Technical Guidelines Annex  II & III)

• Data Specification (DS) on Agricultural and Aquaculture Facilities – Draft Technical Guidelines

• DS on Area management / restriction / regulation zones and reporting units – Draft Technical Guidelines

• DS on Atmospheric Conditions- Meteorological geographical features – Draft Technical Guidelines

• DS on Bio-geographical regions – Draft Technical Guidelines

• DS on Buildings – Draft Technical Guidelines

• DS on Elevation – Draft Technical Guidelines

• DS on Energy Resources – Draft Technical Guidelines

• DS on Environmental monitoring Facilities – Draft Technical Guidelines

• DS on Geology – Draft Technical Guidelines

• DS Habitats and biotopes – Draft Technical Guidelines

• DS on Human health and safety – Draft Technical Guidelines

• DS on Land cover – Draft Technical Guidelines

• DS on Land use – Draft Technical Guidelines

• DS on Mineral Resources – Draft Technical Guidelines

• DS on Natural risk zones – Draft Technical Guidelines

• DS on Oceanographic geographical features – Draft Technical Guidelines

• DS on Orthoimagery– Draft Technical Guidelines

• DS on Population distribution - demography – Draft Technical Guidelines

• DS on Production and Industrial Facilities – Draft Technical Guidelines

• DS on Sea regions – Draft Technical Guidelines

• DS on Soil – Draft Technical Guidelines

• DS on Species distribution – Draft Technical Guidelines

• DS on Statistical units – Draft Technical Guidelines

• DS on Utility and Government Services – Technical Guidelines

A JRC 2013. április 5-én közzétette a keretrendszer dokumentumokat, így a „Frameworks Documents, Data Specifications Base Models-, Activity Complex, Coverage Types, Generic Network Model, and Generic Conceptual Model”-t, amely a jövőben jelentősen befolyásolja a térinformatikai adatbázisok internetes megjelenítését és tartalmát.

 

 

2.1 Az adatspecifikáció

Az 1.ábrán bemutatott példa jól mutatja a több méretarányban történő leképezés menetét.

 

1.ábra Létesítmények nyilvántartása INSPIRE környezetben

 

A tematikus adatokra vonatkozó előírások meghatározottak, különös tekintettel a mezőgazdasági-, vízügyi-, termelési- és egyéb ipari létesítményeknél, valamint a közüzemi és közszolgáltatások területén.

 

 

 

2.2 Az INSPIRE rendszerkörnyezete

Az INSPIRE felépítése, az adatok integrációja, az információ menedzsment, az interoperabilitás és a szabványok összefüggésrendszere látható az alábbi ábrán.

A Globális Föld-megfigyelési Megoldások Rendszere - GEOSS (Global Earth Observation System of Systems), a Globális Környezetvédelmi és Biztonsági Megfigyelések - GMES (Global Monitoring for Environment and Security) és a Közös Környezeti Információs Rendszer – SEIS(Shared Environmental Information System) fontos része az egységes Információs Tér megteremtésének.

 

 

2.ábra INSPIRE, adat integráció, információ menedzsment, együttműködési képesség, szabványok

 

 

 

3. Gyakorlati tapasztalatok az Ipoly program megvalósítása során

Az 215 km hosszúságú Ipoly Magyarország és Szlovákia határterületén található. Vízgyűjtő területe 5108 km². Kis és nagyvízi vízhozama között több nagyságrendű a különbség (KQ= 1,5 m³/s, KÖQ= 25,4m³/s, NQ= 480m³/s).

A térségben élők alkalmazkodását nehezítik a gyakran előforduló ár- és belvizek, miközben a régió egésze számos védett természeti-környezeti érték hordozója.

A térinformatikai alapú környezeti monitoring megvalósítására azért esett a választás az Ipoly vízgyűjtőjére, mert:

• egységesen kezelhető földrajzi mintaterület,
• politikai határtól függetlenül egységesen jelenik meg a térségben a védett- és védendő környezeti érték definiálása, és védelmi fokozatának meghatározása, illetve védelmének igénye
• a folyó és mellékvizei a forrástól a torkolatig (mintegy 215 km hosszon közel 900 m szintkülönbség) oly sokféle tájat érint, hogy a klímaváltozás hatásai jól modellezhetőek,
• a projektterület hosszú időn keresztül politikai határ volt, ezért jelentős hányada természetközeli állapotban maradt.
• Az immár csupán schengeni határral elválasztott két EU tagállam közösen érdekelt a közös védelemben és egységes hatósági joggyakorlatban

• Az immár csupán schengeni határral elválasztott két EU tagállam közösen érdekelt az egységes európai információs tér kialakításában
• A Duna – stratégiához történő területi és szakmai illeszkedése megkönnyíti más területekre történő kiterjesztését illetve adaptálását.

 

3.ábra Az Ipoly folyó vízgyűjtő területe, domborzati viszonyai

A magyar és szlovák konzorciumi tagok által megvalósított Ipoly projekt keretében a teljes vízgyűjtőhöz kapcsolódóan Magyarország és Szlovákia területére összegyűjtött/rendszerezett adatbázisok kapcsolatot teremtenek a meglévő térbeli adatbázisok között, ezáltal egységes-, rendszerezett-, szabályozottan hozzáférhető többnyelvű adatbázis-szolgáltatatásra nyílik lehetőség.

A felhasználók előzetes regisztrációt követően, jogosultsági szintjüknek megfelelő tartalommal érhetik el a geoWEB portálon (www.ipoly.eu, www.ipel.sk) az Ipoly vízgyűjtő területére gyűjtött különböző részletességű szakterületi információkat.

A rendszer megvalósítása során alkalmazott holisztikus szemléletű rendszertervezés miatt kiemelkedő módon a területen működő magyar és szlovák szakigazgatási szervek engedélyezési és döntéselőkészítő feladatait támogatja a projekt. Természetesen más felhasználók (tudományos kutatók, vállalkozások, civil szervezetek, magánszemélyek, stb.) is széles körben tájékozódhatnak a területről összegyűjtött, időben és térben kiterjesztett, rendszerezett és weben publikált térinformatikai adatbázisban.

 

3.1. Az Ipoly program megvalósítása során elvégzett feladatok

 

- Koncepcionális, logikai és részletes rendszertervezés, a projekt szempontjából releváns adatcsoportok meghatározása;

- Az elérhető adatbázisok felkutatása a szlovák és a magyar szakági adatszolgáltatók bevonásával;

- Az adatok adott célnak történő megfeleltetése, felhasználhatóságuk vizsgálata;

- Az adattípusok és a változók definiálása;

- Metaadatok meghatározása, szabványosítása;

- A metaadat elemek többnyelvű kereshetőségének biztosítása;

- Az adatbázisok harmonizálása;

- Az harmonizált adatbázisok elérhetővé tétele a jogosult felhasználók számára;

- A felhasználás nyomon követése;

- Visszajelzések alapján a rendszer pontosítása, javítása.

Az Ipoly projekt keretén belül meghatároztuk a szakterületi adatokhoz kapcsolódó és az INSPIRE direktívában meghatározott ISO 19115:2003 szabványnak megfelelő metaadatokat.

 

3.2. Metaadatok tartalma

(Magyar, szlovák, angol nyelven)

- A szakterületi adat megnevezése;

- Az adat szerzője, jogtulajdonosa;

- Az adat elérhetősége;

- A felhasználó jogosultsága;

- Az adatbázis geometriájára;

- A térbeli adat vetületi rendszere;

- A változók leírása, szabad szövegként.

A változók szabad leírását kibővítettük és létrehoztuk a teljes leíró adatbázist, amelyben az egyes szakági adatokhoz kapcsolódó metaadatok különálló – ezáltal harmonizálható – elemekként szerepelnek a teljes leíró adatbázis rendszerben.

A fejlesztés során kiegészítettük a leíró adatbázis térbeli is tematikus információinak rendszerét szakág-specifikus további metaadat elemekkel.

Ez a struktúra egyben egy javasolt specifikus leíróadat-rendszer is.

A meta-adatbázisból az egyes szakági információk rendszerezésének specifikus részére

Térbeli és tematikus információk szakági adatok vizsgálata esetében

 

 

 

 

 

 

4. Az adatbázis geometriájának típusa (pont, vonal, poligon vagyraszter/klaszter)

4.1. Pont alapú rendszer adatai

4.1.1. A mintavétel módja: egyszeri

4.1.2. A mintavétel módja: átlagolt

4.1.3. A mintavételi pontok sűrűsége (pont /ha, pont/ km²)

4.1.4. A mintavételi pontok elhelyezkedése: véletlenszerű

4.1.5. A mintavételi pontok elhelyezkedése: módszeres vagy rácsháló mentén kijelölt

4.1.6. A mintavételi pontok elhelyezkedése: rácsháló mentén kijelölt

 

4.2. Vonal alapú rendszer adatai

4.2.1. Értelmezési mód: izovonal

4.2.2. Értelmezési mód: speciális vagy egyéb

4.2.3. Adatforrás típusa: elsődleges

4.2.4. Adatforrás típusa: egyesített/származtatott

4.3. Poligon alapú rendszer adatai

4.3.1. Tatalom: homogén vagy összetett (asszociáció, komplex)

4.3.2. Méretarány

4.3.3. Adatforrás típusa: elsődleges (terepi adatokon alapuló) vagy

4.3.4. Adatforrás típusa: kiterjesztett adatokon alapuló

4.3.5. Adatforrás típusa: egyesített/származtatott

4.4. Raszteres rendszer adatai

4.4.1. Felbontás: pont kiterjesztés, leggyakoribb tömb érték (bulk majority) vagy tömb átlag (bulk average

4.4.2. Tartalom: Egységes (egy érték vagy osztály) vagy

4.4.3. Tartalom: Több érték/osztály (megjelenési valószínűség, százalékos előfordulás)

4.4.4. Raszter állomány térbeli felbontása, klaszter klasszifikáció

4.4.5. Adat típus: elsődleges

4.4.6. Adat típus: interpolált

4.4.7. Adat típus: szkennelt

5. Szakági tulajdonságok és változók

5.1. A változó neve

5.2. Tulajdonságok kategóriái

5.3. Fizikai tulajdonságok

5.3.1. szín

5.3.2. morfológia

5.3.3. textúra/fizikai féleség

5.5.4. egyéb

6. Kémiai tulajdonságok

6.1. Kémhatás

6.2. Oldható sótartalom

6.3. Kémiai minősítés_1. osztály

6.4. Kémiai minősítés_2. osztály

6.5. Kémiai minősítés_3. osztály

6.6. Kémiai minősítés_4. osztály

6.7. Szennyező anyagok

6.8. Nehézfémek

6.9. Szerves szennyezők

6.10. Egyéb

7. Biológiai tulajdonságok

7.1. Növényvilág

7.2. Állatvilág

8. Talaj osztályok

8.1. Osztályozási rendszer

8.2. Talajképző folyamatok

8.3. Ddiagnosztikai tulajdonságok/szintek/anyagok

8.4. Bonitáció, földértékelés

9. Mérési módszer neve, ISO referencia

 

9.1. A változó típusa

9.1.1. A változó típusa: szám_integer

9.1.2. A változó típusa: szám_float)

9.1.3. A változó típusa: szöveg

 

9.2. Mintavétel ideje

9.2.1. A mintavétel ideje: egyszeri;

9.2.2. A mintavétel ideje: többszöri, nem rendszeres;

10.2.3. A mintavétel ideje: többszöri, rendszeres (ismétlési időszak: ..).

9.3. Adatközlés módja

9.3.1 Adatközlés módja: nyers adat; 

9.3.2. Adatközlés módja: becsült adat;

9.3.3. Adatközlés módja: osztályozott.

 

9.4. Az adat pontossága

9.4.1. Az adat pontossága: bizonytalan;

9.4.2. Az adat pontossága: hiteles;

9.4.3. Az adat pontossága: statisztikai átlag, egyéb.

9.4.4. Az adat pontossága: becsült (gyenge, átlagos vagy jó)

 

A szakági adatbázisok harmonizálására indult el az Ipoly projekt, amelyen belül a környezeti alapadatok szabványosítására tettünk lépéseket az INSPIRE direktívának megfelelően.  Kiemelt feladatunk volt létrehozni az Ipoly környezet-specifikus leíróadat-rendszerét az ISO 19115:2003 szabvány követelményei szerint. Ez a struktúra egyben a valamennyi szakterületet magába foglaló teljes geoinformatikai rendszer specifikus leíróadat-rendszerének kerete is.

Ebből jött létre az úgynevezett „Ipoly Thesaurus of Environmental” amely az egységesített szakági  kulcsszavakat foglalja magába, biztosítva az adatbázisok harmonizált meta-adatain keresztül történő egyértelmű keresését.

A felhasználók a rendszert az interneten történő publikálást követően három hivatalos európai nyelven (magyar, szlovák, angol) használhatják, így könnyebben elérhetővé válnak a rendelkezésre álló más európai és nemzeti adatbázisok.

A standardizált meta-adatok létrehozása a felhasználók, az elméleti szakemberek és az adatszolgáltatók közös érdeke. A projekt eredménye része lehet az Európai Unió döntéstámogatási rendszerének, illetve a téradatok intézmények, országok közti megosztását segítő információs portálnak.

 

 

 

 

5. Az Ipoly projekt megvalósítása során szerzett gyakorlati tapasztalataink

 

A magyar-szlovák területen vegyes domborzati viszonyok között elnyúló Ipoly vízgyűjtő terület áttekintő térképe Magyarországon a katonai célra fejlesztett DTA 50 1:50.000 méretarányú georeferált raszteres állományt és az ugyanolyan méretarányú vektoros állományt illesztettük a szlovák oldalon rendelkezésünkre bocsátott polgári használatú 1:50.000 méretarányú raszteres és vektoros topográfiai térképhez.

A legnagyobb elérhető pontosságot az UTM34 vetület biztosította számunkra.

Jelentős illesztési problémák merültek fel az országhatárnál, melyet a mindkét országban használt 1:10.000 topográfiai térkép adattartalmának elemzésével sikerült – több lépcsős iteráción keresztül – megfelelő illesztettségi és pontossági szintre javítani.

A szaktérképek magyar és szlovák területen 1: 500.000 - 1: 10.000 méretarány tartományban álltak rendelkezésre.

Egyes szakágak esetén (hidrológia, talajfedettség, geológia, talajtan, flóra, fauna, földhasználat, stb.) a két országban eltérő méretarányban folyik a térképezés (egy része grafikusan, más része digitálisan) és a kapcsolódó attribútumok ábrázolása, szakági adatbázisokban történő gyűjtése.

A szabványos térinformatikai eljárás szerint minden a rendszerben kezelt adat helyhez köthető, ezért törekszik a lehető legpontosabb térbeli ábrázolásra.

Kivétel ez alól a MÉTA adatbázis, mely a vizsgált terület növényborítottságának hatszög formájú területi egységekre bontott súlyozott ábrázolását teszi lehetővé.

Minden MÉTA-hatszögre kiszámították az ún. növényzet alapú természeti tőke indexet (NCI_lin), amely százalékban (0-100%) kifejezve mutatja a terület/táj természetességét. Hasonló értelmezésű a szlovák RGÖSZ területek természetességi koefficiense (termé­szetességi fok).

 

4.ábra Az Ipoly-vízgyűjtő magyarországi területének élőhely-csoportonként képzett, tematikus MÉTA térképe, kördiagram ábrázolás a terület egy kisebb részén

 

A súlyozás eredményeként létrejött MÉTA adatbázis – éppen a statisztikai eljárás miatt – nem minden szempontból elégíti ki a felhasználói igényeket, de a vizsgált területi egységekről hasznos információkat szolgáltat.

Az általunk alkalmazott GIS technológia lehetővé teszi a növényfajok elkülönítését, vektoros ábrázolását külön-külön rétegekben, természetesen az egyes növényfajokhoz kapcsolódó attribútumokkal együtt.

 

 

6. A geoWEB portál jellemzői

Az internetre fejlesztett interaktív felhasználói program a microATLAS PlainLine© keretrendszerre épül. A rendszer multi user / multi task üzemmódban egyszerre több felhasználó aktív kiszolgálását teszi lehetővé a magas biztonsági szintű LINUX operációs rendszer környezetben.

A különböző forrásformátumú (shp, dxf, dwg, dgn, mif, stb) vektoros térképeket, a georeferált (tif, jpg, pgn, stb.) raszteres térképeket, valamint az attribútum adatokat a keretrendszerbe integrált relációs adatbázis-kezelő tárolja.

A szerver a különböző formátumú grafikus és alfanumerikus adatokat egységes, saját formátumra alakítja, így lehetővé válik az adatok natív kezelése, ezáltal a válaszidők lecsökkentése.

A felhasználó által használt felület általános és regisztrált felhasználókra kiépítve jelenleg magyar és részben szlovák nyelven áll rendelkezésre.

A háromnyelvű térinformatikai szolgáltatás, valamint az interaktív elemző és statisztikai szolgáltató rendszer terveink szerint 2014-ben fog, a tesztelést követően működni.

 

7. Összefoglalás

Az Ipoly folyó vízgyűjtő területén szerzett sokrétű, szerteágazó szakmai tapasztalat elősegíti az egységes szempontokra alapozott holisztikus szemléletű térbeli adatgyűjtési, feldolgozási és elemzési módszertan (Dr. Verrasztó Zoltán©) gyakorlatban történő kipróbálását, több szempont alapján történő tesztelését.

Két további mintaterületen – a Bodrogközben és a Bódva folyó vízgyűjtő területén - folytatjuk az INSPIRE szemléletű adatbázis építést és egységes szemléletű meta-adatbázisra alapozott geoWEB portál fejlesztését.

 

 

Szakirodalom

-HORVÁTH, F.,- ASZALÓS, R.,- Bíró, M.,- BÖLÖNI, J.,-MOLNÁR, ZS.: A MÉTA adatbázis felhasználása az Ipoly-vízgyűjtő egységes térinformatikai rendszerének kialakításában (Tájökológiai Lapok, 8 (3), Gödöllő, 2010.,p. 579-590.)

-Izakovičová, Z., 1997: Evaluation  of the Anthropogenic Change of the Landscape Structure. Ekológia (Bratislava), 16, p. 73-80.

-Izakovičová, Z., Moyzeová, M., Oszlányi, J., 2010: Problems in agricultural landscape management arising from conflicts of interest – a study in the Trnava region, Slovak Republic. In Innovations in European Rural Landscapes. – Heidelberg-Dordrecht-London-New York : Springer, p. 77-96

-Klinghammer I., Verrasztó Z., 1994. A ráckevei üdülőkörzet környezeti jellemzői KDV (tematikus atlasz). Környezetvédelmi Felügyelőség - ELTE Térképtudományi Tanszék, Budapest. 28 lap.

-Kočický, D., 2010: Geografické a hydrologické hodnotenie vplyvu využitia zeme na odtokové a erózno-akumulačné procesy v povodí nádrže. In: Zborník prednášok z Medzinárodnej odbornej konferencie o bezpečnosti vodných stavieb, Vodohospodárska výstavba š.p., Bratislava12.10.2010-14.10.2010

-Kočický, D., Maretta, M., 2011: Možnosti zníženia povodňových rizík optimalizáciou využitia krajiny v povodí. In: Zborník príspevkov z  vedeckej konferencie Manažment povodí a povodňových rizík, ISBN 978-80-89062-83-6, Výskumný ústav vodného hospodárstva, Bratislava.

-Kolektív autorov, 2008: Katalóg tried objektov ZB GIS. Úrad geodézie, kartografie a katastra SR, Bratislava, Topografický ústav, Banská Bystrica. 229 s.

-Koncepcia tvorby, aktualizácie a správy ZB GIS na roky 2006 - 2010. Úrad geodézie, kartografie a katastra SR, 2006, Bratislava.

-Kozová, M., Hrnčiarová, T., Drdoš et al., 2007: Landscape Ecology in Slovakia. Development, Current State, and Perspectives. Monograph. Contribution of the Slovak Landscape Ecologists to the IALE World Congress 2007 and to the 25th Anniversary of IALE. Bratislava: Ministry of the Environment of the Slovak Republic, Slovak Association for Landscape Ecology – IALE-SK, 2007, CD ROM, 541 pp.

-Krcho, J. 1991: Georelief ad a subsystem of landscape and the influence of morphometric parameters of georelief on spatial diferentation of landscape-ecological processes. Ecology (CSFR), 10,2, Bratislava, p. 115 –158.

-Míchal, I., 1992: Ekologická stabilita. Veronica, Brno, 244 pp.

-Miklós, L., Izakovičová, Z. et al. 2006: Atlas of the representative geoecosystems of Slovakia. ÚKE SAV, MŽP SR, MŠ SR Bratislava, 123 pp.

-Miklós, L., Izakovičová, Z. et al. 2011: Geografický informačný systém povodia Ipľa. Katalóg GIS a výber máp. Ústav krajinnej ekológie SAV, Katedra UNESCO pre ekologické vedomie a trvalo-udržateľný rozvoj FEE TU Zvolen, ESPRIT, s.r.o. Banská Štiavnica, 143 pp.

-Miklós, L., Ivanič, B., Kočický, D., 2011. Krajinno-ekologická základňa integrovaného manažmentu povodia Ipľa. Digitálna databáza a tematické mapové vrstvy. CD-ROM. ESPRIT s.r.o., Banská Štiavnica, 155 pp.

-MIKLÓS, L.: A térinformatikai rendszerek (GIS) problémái az alapkutatásban és az alkalmazott projektekben (Tájökológiai Lapok, 8 (3), Gödöllő, 2010.,p. 563-577.)

-Miklós, L., Kozová, M., Ružička, M. a kol. 1986: Ekologický  plán využívania Východoslovenskej nížiny v mierke 1:25 000. In: Ekologická optimalizácia využívania VSN. ÚEBE SAV  Bratislava, Slovosivo. III. diel, p. 5 - 312.

-Miklós, L., Miklisová , D., Reháková, Z. 1986:  Systematisation  and Automatisation of Decision - Making Process in LANDEP method. Bratislava, Ecology  (ČSSR), 5, 2, p. 203-232.

-Moyzeová, M., 2010: Navrhovanie územných systémov ekologickej stability na vybraných modelových územiach. In Životné prostredie. 44, 3, p. 138-142

-NAGY, A. – PENKSZA, K. – LABORCZI, A. – KISS,  T. (2007): Possibilities for environmentals management evaluation ont he basis habitat mapping. Lucrặri Ştitinţifice 9(2): 117–124. ISSN 1453-1410.

-NAGY, A. – MALATINSZKY, Á. – PÁNDI, I. – KRISTÓF, D. – PENKSZA, K. (2007): Élőhely csoportok kialakítása táji szintű összehasonlításhoz I. – Tájökológiai Lapok 5: 363–369.

-Pápay,  Gy., 2011.  Újszerű koncepciók a gyakorlati és az elméleti kartográfiában. MTA székfoglaló előadás,            Budapest, 2011. április 21.

-PENKSZA, K., NAGY, A., LABORCZI, A., PINTÉR, B., HÁZI, J., (2012): Wet habitats along River Ipoly (Hungary) in 2000 (extremely dry) and 2010 (extremely wet). Journal of Maps 8: 157-164.

-PREOBRAZHENSKY, V. S. (1983): A system orientation of landscape research in geography and its present-day realization. In: Drdoš, J. (ed.): Landscape Synthesis. Geoecological Foundations of the Complex Landscape Management. VEDA, Bratislava, s. 31--36.

-Rónai, A., 1993: Közép-Európa Atlasz (Monográfia tematikus térképekkel), Budapest-Balatonfüred 1945, digitalis fakszimile kiadás. Szent István Társulat-Püski Kiadó Budapest. 411 pp.

-Ružička, M., Miklós, L., 1982: Landscape-ecological Planning  (LANDEP) in the Process of Territorial Planning.  Bratislava, Ecology  (ČSSR), 1, 3, p. 297-312.

-Ružička, M., Miklós, L., 1990: Basic premisses and methods in  landscape-ecological planning and optimization. In:  Zonnenveld  I.S., Forman  R.T.T., (edit), 1990: Changing  Landscapes: An Ecological Perspectives. Springer Verlag, New York,  p. 233-260.

-Sochava, V. B., 1978: Vvedenie v uchenie o geosistemakh. Novosibirsk.

-SONNTAG, E. – POZZI, D. – PENKSZA, K. – ZELTNER, G.–H. – BJÖRK, S. – KOHLER, A. (1999): Macrophyten–Vegetation und Standorte im eutrophen Kävlinge–Fluβ (Skĺne, Südschweden). – Ber. Inst. Landschafts–Pflanzenökologie Univ. Hohenheim, 9: 1-113

-ŠPINEROVÁ, A., 2010:  Krajinno-ekologické limity poľnohospodárskeho využitia Ilíjskeho potoka. VKÚ, a.s., Harmanec,  62 pp.

-ŠTEFFEK, J. a kol. 2008. Krajinoekologický výskum: Vybrané teoretické a metodické aspekty. Zvolen:  TU vo Zvolene, 2008.  222 pp.

-Teleki, P., 1917: A földrajzi gondolat története. Akadémiai székfoglaló, Budapest.

-VERRASZTÓ, Z.: Környezeti monitoring vizsgálatok az Ipoly vízgyűjtőjén (Tájökológiai Lapok, 8 (3), Gödöllő, 2010.,p. 532-561.)

-Verrasztó, Z. 1979: Land formation and the geological aspectsof environmental protection. In: Symposium Changes of the geological environment under the influence of man´s activity. IAEG National group,  Krakow-Sandomierz-Belchatow-Plock-Warszawa, p. 135-141.

-WISCHMEIER, W.H., SMITH, D.D.,1978: Predicting rainfall Erosion Losses – A Guide to Conservation Planning Agriculture Handbook No.537. Washington D.C., US Department of Agriculture, 58 pp.

Az ábrák listája:

1. ábra. Létesítmények nyilvántartása INSPIRE környezetben

2. ábra. INSPIRE, adat integráció, információ menedzsment, együttműködési képesség, szabványok

3. ábra. Az Ipoly folyó vízgyűjtő területe, domborzati viszonyai

4. ábra.  Az Ipoly-vízgyűjtő magyarországi területének élőhely-csoportonként képzett, tematikus MÉTA térképe, kördiagram ábrázolás a terület egy kisebb részén

 

¹ Németh Róbert főmérnök, Dr. Cholnoky Környezetgazdálkodási Dokumentációs és Kutatási Központ Nonprofit Kft., Budapest, Szolnok, E-mail:  nemeth@cholnokykht.huEz az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.