Get Adobe Flash player

Távérzékelési technológiák és térinformatika online, a szolgáltatók és felhasználók online folyóirata

Megjelenik évente két alkalommal

 

ISSN 2062-8617

 

Főszerkesztő:

Bakó Gábor

Szerkesztők:

Bartha Csaba

Gruber Anita

Kardeván Péter

Lelleiné Kovács Eszter

Licskó Béla

Nagy János

Szerdahelyi Tibor

Zentai László

 

Szerkesztőség:

1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A
Postacím: 2314 Halásztelek II. Rákóczi Ferenc út 42..

Telefon:
06 70 615 7223

e-mail:

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.

Hirdetésszervezés:

Gruber Anita
+36-30-342-45-69

További munkatársak:

Mészáros János

Molnár Zsolt

Design:
Göttinger Erika
T-Futaki Csenge

 

Az adat keletkezésétől a felhasználásig

Műholdak

 

Műhold neve

Terepi felbontás

Felbocsátás ideje

Színes v.

pankromatikus 

felvétel

nadírban

Színes felvétel

a képszélek felé

Multispektrális felvétel

nadírban

GeoEye-1

0,41 m

1,65 m

1,65 m

2008.szeptember 6.

WorldView-2

1,45 m

1,52 m

1,85 m

2009. október 8.

WorldView-1

0,50 m

0,59 m

2,5 m

2007. szeptember 18.

QuickBird

0,61 m

0,72 m

2,44 m

2001. október 18.

IKONOS

0,82 m

1 m

3,2 m

1999. szeptember 24.

SPOT-6

2,2 m

 

6 m

2012. szeptember 9.

FORMOSAT-2

2 m

 

8 m

2004. május 21.

A legnagyobb felbontású, széleskörben elérhető Föld megfigyelő műholdak felbontásadatai

 

 

Részletes információ:

http://www.satimagingcorp.com/characterization-of-satellite-remote-sensing-systems.html

 

MaSat - Az első magyar műhold

 

A MaSat jelentősége

 

GeoEye

 

Eltűnt Európa legnagyobb teljesítményű távközlési műholdja

 

Glory küldetés

 

NROL-32 kémműhold

 

CryoSat-2

 

TanDEM-X és TerraSAR

 

SPOT

 

LANDSAT:

Bár az első meteorológiai műholdképek nagy sikert arattak a 60-as években, az első földmegfigyelő műhold pályára állítására csak 1972-ben került sor. Ez a műholdcsalád – Landsat – amely napjainkig 6 taggal rendelkezik, forradalmasította az automatikus multispektrális felszíni adatgyűjtés technológiáját, és mindmáig az egyik legtöbb és legváltozatosabb vizsgálatra alkalmas felvételeket készíti.

LandSat  http://landsat.gsfc.nasa.gov/?page_id=6724

magyarul

 

Közel valós idejű MODIS felvételek a Földről

 

NASA műholdlista

A legismertebb távérzékelési műholdak jellemzői

 

Radarral ellátott műholdak:

 

  1. A világ első kereskedelmi SAR fajtájú műholdját, az ALMAZ 1a-t 1991-ben lőtték fel a Szovjetunióban, és 1992 végéig működött. Az azt felváltó ALMAZ 1b 1999 óta működik. Az ALMAZképek jó felbontásúak, a SAR-3 antenna ( l=3,49cm) 5-7m-es felbontású azimut illetve keresztirányban. A felvételeket a moszkvai SZOJUZKARTA mellett a francia SPOTIMAGE is forgalmazza.
  2. Az ESA (Európai Űrügynökség) első távérzékelési műholdját 1991-ben bocsátották fel ERS-1 néven. A műhold csak a C sávban működő (l=5.6 cm), SAR rendszerű. A pálya magassága h = 785km, a felmért sáv szélessége S = 100km, a földfelszínre redukált pixel méret mintegy 25m. A műhold funkciói közül azonban a képalkotás csak az egyik fő adatforrás, ezen kívül szélirány és sebesség mérés, a tenger-hullámzás irány, magasság és hossz mérése, tenger és felhők hőmérséklet mérése, a műhold pálya magasságmérése valamint az atmoszféra nedvesség tartalmának meghatározása tartozik fő funkciói közé. A képalkotás elsődleges céljának a partvonalak és jégtáblák megfigyelését tekintették a tervezők. A lapos szögben kibocsátott rádióhullámok súrló megvilágításhoz hasonlító megjelenést adnak a képalkotás után, ami a látható és infra tartományban üzemelő műholdak képeihez képest teljesen új sajátosság. Ezért a morfológia, a geomorfológiai körzetesítés számára, de nagy kiterjedésű, a felszínen lévő fém tárgyak kimutatására is új megközelítést adnak képei. Ennek illusztrálására Nyugat-Magyarország egy részletét mutatja be a 8. melléklet.
  3. JERS-1 nevű japán távérzékelési műhold a japán kormány tervei alapján 1992 áprilisától kezdett üzemelni és 1998 októberében szüntette meg működését. A műhold optikai szenzorral és szintetikusapertúrájú radarral (SAR) is rendelkezett. A radar az L sávban működött, hullámhossza 23.5cm, oldalszöge 35 o , felbontása 18m*24m. Az optikai szenzornak eredetileg nyolc csatornája volt: kettő a látható fény tartományban, kettő a közel infravörös tartományban és négy a termális infravörösben. Az optikai szenzor térbeli felbontása 18.3mx24m, a letapogatott sávszélesség 75km. Gyakorlatilag ugyanezek az adatok jellemezték a radar szenzort is.
  4. Kanada 1995-ben bocsátotta fel a RADARSAT távérzékelési műholdat, amely SAR szenzorral működik a C sávban, 1000 km-es magasságból 130km-es szélességű sávot mér fel 28m-es felbontással. Jelenleg csak az EU tagországok számára hozzáférhető termék.

Forrás:  http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/karmutmutato3/karmutm3-2.htm